Elg!
Mikor eleged van az arcodra fagyott bj vigyorbl,
mikor tlon tl sok mr az erltetett jbl,
mikor ordtand kifele, hogy fj itt lenni,
tudod hogy akkor sem fog senki tlelni,
semmibe veszik az igazi rtked, munkd,
ekkor gy rzed a vilgot, utlni is tudnd.
Apr ajndkokkal kiszrjk a szemed,
csak a figyelmet ne krd, azt nem lehet,
mindenki addig lt csak, mg az orra engedi,
bels ltst, rzst, ma mr ciki felfedni.
Ordtanl azzal, aki csak akkor sr, ha ks,
kit szeretettel lelne, mr rg nem l.
Addig csak gytrte, nem figyelt r,
most az emlk maradt csupn.
gysem rti az ember mit jelent rezni,
sebzett szvbl igazn vrezni.
Dhdet inkbb te is csak sorokba fojtod,
akit illet, neki bezzeg sosem mondod.
De eljn majd mikor mondand s hallgatnk,
csak akkor ez a pillanat, mr rg tova szll.
|