Titokr�l mes�l…

L�tom �t, minden apr�cska jelben,
ezt nem lehet elmondani szebben.
Sz�l hozz�nk, eg�szen halkan,
olykor �zen egy r�gi dalban.

M�skor h�pehely hull a ny�ri �jben,
halk cseng� sz�l a tavaszi sz�lben,
egy pillang� keresi zavartan a hely�t,
tal�n elvesztette �pp, a m�sik fel�t.

Sz�nesebb a vil�g, ha tudom j�l vagy,
de addig a b�nat bel�l j� nagy.
Tudjuk, hogy itt nem �rt v�get semmi,
kell m�g valami m�sik r�sznek lenni.

Ahol nem a szenved�sr�l sz�l a l�t,
s egy rossz l�p�st�l nem t�rik el a t�rd,
nem vonnak felel�ss�gre a rossz sz��rt,
 viszont dics�ret j�r minden j��rt.

Nem �lnek napt�r �s �ra szerint,
s a f�n�k a k�s�s�rt nem feny�t,
a s�t�tben sem kell f�ln�nk,
csillog� sziv�rv�nyra l�p�nk.

Ahol a j�nak nem kell v�get �rni,
el�g b�rmit sz�pen k�rni,
s megkapjuk a v�laszt mindenre,
�lel�s�rt nem kell v�rni hitelre.

Ott minden sz� aranyat �r,
b�tor az is, aki most f�l,
soha senki nem lesz egyed�l,
majd a sz�rnyt�r�tt is elrep�l.

M�gis itt m�g f�j az �rz�s,
hisz annyi m�g a k�rd�s,
hissz�k, hogy van tov�bb,
keress�k a mi�rtek ok�t.

Egy m�sodperc a l�tnek a v�ge,
lepereg el�tt�nk az �let eml�ke,
v�rjuk, hogy vajon lesz-e folytat�s?
az �r�m lesz vagy sokkhat�s?

Most elm�lked�nk a hal�lr�l,
a maga m�g�tt hagyott mag�nyr�l,
de csak az tudja majd az igazat,
kit valami att�l visszatart,
hogy elmes�lje, mi t�rt�nik oda�t?
Hidegben kell-e ott is nagykab�t?
 

Az �nnepek vajon hogyan telnek?
A kis lelkekb�l b�lcsek lesznek?
Ami itt f�jt, azt ott elfelejtik?
A h�tlen �rz�st nem ismerik?

Hi�nyzunk nekik abban a vil�gban?
Vagy ott minden teljesen hib�tlan?
Nincs visz�ly �s nincs hatalom?
Csend van, b�ke �s nyugalom?

Aki itt �l, csak az k�rdez err�l,
de majd , ha a k�rdez� ideje elj�n,
nem marad semmi v�lasz n�lk�l,
minden bizonytalans�g egyre sz�p�l.