Lelkek napja

Minden temet� gyertyaf�nybe �lt�z�tt,
k�r�l�tte a sok l�lek csod�lkozva k�r�z�tt.
Mi�rt j�n sok ember? A k�rd�st felteszik,
a k�t vil�g k�zti �tj�r�t most felfedik.
Az emberek csod�lhatj�k a m�svil�got,
 m�csest gy�jtanak, hoznak t�n vir�got.

K�nnycseppek hullnak a hideg talajra,
ez az a hely, hol nincs sz�ks�g szavakra.
Eml�kez�, sz�p gondolatok suhannak,
n�ma �rz�sek, mik embereket uralnak.
Egy �j l�lekhez, valaki el�sz�r �rkezik,
mi�rt ment�l el? Csup�n ezt k�rdezik.
V�lasz ugyan j�n, de bizony nem sz�ban,
egyre kevesebben lesz�nk, nem j�l van. 
Olyanok is �rkeznek, kik ide �vek �ta j�rnak,
pedig a lelkek �lland� jelenl�tet nem v�rnak.
 

A figyelem ugyan j�l esik sz�mukra,
de, ha mi ezt teherk�nt vessz�k v�llunkra,
az igazi �rtelme elmarad az esem�nynek,
�s szomor�s�g marad az �zvegy feles�gnek,
�rv�n maradt gyermekek csup�n k�nnyeznek,
elhagyott f�rjek t�bb� sosem �rvendnek,
sz�l�k , akiknek gyermekeik angyall� v�ltak,
a f�jdalom legm�ly�n csod�t nem l�tnak.
R�gt�n fontoss� v�lik a var�zslat oka,
lelk�nkben emelkedjen a rem�ny foka,
egyszer �jra l�tni v�lj�k �ket m�shol,
addig itt szeretj�k �ket ugyan�gy, b�rhol.
 

A szeretteidn�l te is gy�jts egy gyertyasz�lat,
minden eddigi rossz �rz�s, m�g v�rhat.
Most szor�tsd kez�t p�r percig az �jben,
s � is vezetni fog, majd a f�nyben.