Menni tov�bb

Zajos a vil�g, s ami benne reked,
v�ltoztatn�l, de igaz�n nem mered,
l�pn�l t�tov�n nagyobbat el�re,
de nem tudod, hallasz-e m�g fel�le.

A r�gi �nedr�l, mi egykor b�rt�nben �lt,
kin�zve az ablakon, csup�n csak rem�lt,
k�nz� s�hajok a lelk�b�l fakadnak,
s akik hallan�k, m�r nem maradnak.

Egyed�l s�t�lgatsz a szakad�k perem�n,
hogy �gy lesz majd, nem gondoltad az elej�n,
mikor m�g sz�p �g�rettel megtelt a padl�s,
abb�l hullad�k lett, egy nagy rak�s.

M�ra a bar�tod, csak p�r �rott sz�,
a lelkedben nem csak t�len hull a h�,
f�zik minden apr� kis zsigered,
nem �leli �t s�l a sz�vedet.

Takar�t rem�ln�l az �jjeli f�nyekt�l,
bebor�tva v�denek meg az �lett�l,
mesebeli �lmot �g�rnek neked,
hazudj�k, hogy veled lesznek.

De j�n �jra egy �jabb reggel,
s amint a nap ism�t felkel,
�jra hangos lesz minden,
bels�csend keres�s nincsen.

T�bb� nem l�tsz ablakot,
ami eddig f�jt, elhagyod,
�jra m�snak �rzed a vil�got,
l�tod ki a bar�t, ki az ki hib�zott.

Rem�nnyel s�t�lsz a v�lgyben,
�g�retet l�tsz minden k�ben,
ami mellett mosolyogva haladsz,
s tudod, itt t�bb� nem maradsz.