Egy szimfónia

Csak egy nap, olyan, mint a többi,
egy álmot láttam, ami azt közli:

Valahol eltévedtem, talán te is látod,
egy pillanat, aminél, ha tévedsz, megbánod.

Így jó, érted szól egy szimfónia,
egy végtelen szólamú rapszódia.
Lehull minden álarc ma,
Így szól a dal.

Később aztán minden más,
és hogy  végre másképp láss,
ne hullass több könnyet már,
Így szól a dal..

Írod az érzést, egy feketekönyvbe,
a szorító fájdalom fon most erősen körbe,
távoli minden segítség, hogy halljad,
nagyon kell, hogy erőt adj a hangnak.

Így jó, érted szól egy szimfónia,
egy végtelen szólamú rapszódia.
Lehull minden álarc ma,
így szól a dal.

 Később aztán minden más,
nem lesz többé látomás,
ébredés a végállomás,
így szól a dal.

Minden zaj, olyan távoli már,
minden csend, most haza talál,
Így szól a dal.