Sz�let�snapomra

Ez nem az a vers, mit egyszer m�r valaki meg�rt,

nincs csecse-becse mese, csak igaz sztori,

elmes�lem �letem r�viden versben,

f� pontokat egym�s ut�n �sszeszedtem.

Babak�nt nem volt m�s dolgom nekem sem,

ha kellett valami, s�r�ssal sz�pen elvettem,

3 �vesen kicsit elkezdtem k�l�nb�zni m�sokt�l,

onnant�l a megszokott mozg�s m�r nem �llt j�l,

felfoghattam �gyis �pp "jajj nekem"

de ak�r �gy is, hogy "k�l�nleges lettem".

K�rh�zaknak sok p�ld�ny�t l�thattam,

hideg m�t�kben, sokszor �tfagytam,

mindez nem csak nekem volt neh�z,

csal�d is viselte ennek a terh�t.

Telt az id� �s j�ttek az iskol�s �vek,

nem voltam jeles, sem m�sik v�glet,

el voltam egy k�z�p szinten, sok bar�ttal,

lelkemben mindig valami �jra v�gytam.

V�get �rt az iskola, k�vette az �let,

d�dimam�m  itt hagyott v�gleg,

persze csak fizikailag ment tov�bb,

minket tov�bbra is �v, vigy�z oda�t.

�n k�zben ezoterikus �tra l�pek,

meg�rtsem ok�t, mi�rt is �lek,

sok mindenre v�laszt kaptam,

tanfolyamokat sorra hallgattam,

nem lesz minden k�rd�sre felelet,

de m�gis okkal vagyok itt veletek.

Anyuk�mnak is most neh�z az �let,

hull�mzik minden, sok a k�tely,

h�s�k sem vagyunk, de v�vjuk a harcot,

nem, mi sosem vallunk kudarcot.

Ezer �v �s milli� vers sem el�g,

hogy lelkem kit�rjam b�rki fel�.

Titkokkal sok ember hamar vissza �l,

m�r nem is a ti�d, mit f�ltve �rizt�l.

De elj�tt egy �j �v, a sz�let�s napja,

mindenki sz�v�lyes j�k�v�ns�g�t adja,

nem tudom mit hoz a m�sik �v,

vagy egy�ltal�n lesz e ilyen m�g,

h�l�snak kell lenni ez�rt a jelen�rt,

t�n meg�rtem, ami elm�lt, az v�get �rt.